Santorini
Santorini az egyik olyan város Európában, ami nagyon különleges helyet foglal el a szívemben. Kétszer sikerült eljutnom ide, és mindkétszer egy felejthetetlen utazást tölthettem el itt (2020-ban majd 2024-ben). Talán nem alaptalanul mondhatom, hogy úgy ismerem a helyet, mint a tenyeremet. Budapestről és Bécsből is közlekednek közvetlen járatok Santorini-re, bátrabbak akár össze tudják kötni egy Athén-i néhány napos kiruccanással, és onnan Santorini-re tudnak tovább utazni. Mind Athénba, mind onnan tovább Santorini-re általában olcsók a járatok, érdemes ezt az opciót is mérlegelni adott esetben. A Wizzair járatai csütörtöki és vasárnapi bontásban közlekednek.
Szerencsére a sziget nem túl nagy, a fordított C alakú Santorini szigetén nagyjából bárhová el lehet jutni 1 órán belül bérelt autóval. Emellett a tömegközlekedés (busz) is jó, többször utaztam már vele, 1,5-2 EUR környékén van a jegy a szigeten szinte bármelyik városba. Van egy menetrend is, amit bárki internetről le tud tölteni, viszont felhívnám a figyelmet a görög életlazaságra, ami a menetrendet illetően eléggé széles körű lehet. Egy helyi szavaival élve: "járni járnak a buszok, de nem biztos hogy akkor érkezik, amikorra ki van írva a menetrendben".
Látványosságok
➤ Fira
- Metropolitan Church of the Presentation of the Lord
- Three Bells of Fira
- Szórakozási lehetőségek: Koo CLub, Enigma Club, Town Club, The Highlander Bar
➤ Oia
- Windmills of Oia
- Ammoudi Bay
- Ammoudi ("Beach"), Nisís Agíos Nikólaos sziget mellett: a sziget sziklás és hegyes oldalán nagyon kevés a fürdési lehetőség, egyike közülük az alábbi strand. Megközelítése nem a legegyszerűbb, mivel az Ammoudi Bay-hez Oia városából nem kevesebb, mint 218 méretű, egyenként majdnem 1-1,5 méter széles lépcső vezet. Véleményem szerint a fürdőzési programot érdemes összekötni egy ebéddel vagy vacsorával, mivel az Ammoudi Bay híres az éttermeiről.
- Blue Domed Church Santorini: ikonikus Santorini látványosság.
- Castle of Oia: Oia naplemente legfőbb helyszíne, gyönyörű kilátás nyílik mind nappal mind éjszaka a kaldérára.
➤ Imerovigli
- Skaros Rock: érdekesség, a sziget egy vulkanikus képződménye, teljesen el lehet sétálni a legvégéig, ahol egy kis templom található. Innen nagyon jó a kilátás a kalderára.
➤ Red Beach: Fira-tól autóval 20-25 percre lévő, különleges strand, amelyet vörös színű hegyvonulat vesz körbe.
➤ Paralia Perissa, Black Beach: Különleges vulkanikus fekete homokos partszakasz. Ideális választás pihenésre és kikapcsolódásra, hiszen rengeteg bár és étterem található a környéken. A part mellett magasodik a Mesa Vouno hegye, amely drámai hátteret ad a strandnak és tovább erősíti Perissa különleges, santorini hangulatát.
➤ Tholos Naftilos: jelenleg is működő vulkán. Folyamatosan szerveznek ide hajós utakat, körbe lehet sétálni a vulkáni kráter peremét, illetve meleg vízű forrásokat is meg lehet látogatni a szigeten. Egy ilyen program például: https://www.getyourguide.com/hu-hu/santorini-l753/szantorini-vulkani-szigetek-korutazas-forro-forrasok-meglatogatasaval-t134943/?ranking_uuid=733f7f42-5c0c-4f08-92bf-f68112f027a0. Az ár 9700 Ft fejenként (2025).
Fira
Fira számomra nem egyszerűen Santorini fővárosa, hanem a sziget lelke. Egy hely, ahol az ember nemcsak körbenéz, hanem megáll egy pillanatra, és hagyja, hogy a látvány, a fények és az illatok belülről érintsék meg. Ahogy a város a vulkáni kaldera peremére simul, mintha örök párbeszédben lenne a tengerrel: egyszerre erős és törékeny, nyüzsgő és mélyen megnyugtató.
Fira utcái keskenyek, kanyargósak, fehérre meszelt falakkal, kék kupolákkal és apró teraszokkal, ahonnan minden irányban lélegzetelállító panoráma nyílik. A kalderára néző sétányon végigmenni olyan, mintha egy festményben járnál: a mélykék tenger, a sziklák rétegei és a szemközti szigetek együtt adják azt a látványt, amit soha nem lehet megunni. A város történelme is mindenhol jelen van: múzeumai az ősi Théra emlékeit őrzik, templomai – legyen szó az ortodox katedrálisról vagy a katolikus székesegyházról – csendes ellenpontjai a nyüzsgő utcáknak.
Szállások tekintetében Fira és környéke (pl.: Imerovigli) jóval olcsóbbak, mint Oia, így hogyha valakinek ez fontos szempont, mindenképpen Fira városát ajánlanám fő célpontnak, és mondjuk 1-2 éjszakára még ezt követően is át lehet utazni Oia városába.
Oia
Oia Santorini egyik legikonikusabb városa, ahol minden a fényekről, fehér házakról és az élet lassúságról szól. A naplemente itt nem egyszerűen természeti jelenség, hanem közös élmény: ahogy a nap eltűnik a tenger mögött, a fehér házak rózsaszínbe és aranyba öltöznek, és a város szinte egyszerre hallgat el egy pillanatra. Nem véletlen, hogy ilyenkor minden terasz, kilátópont és lépcső megtelik – Oiában a naplemente emlék, amit az ember örökre magával visz. Több alkalommal volt szerencsém ezt a magával ragadó hangulatot megtapasztalni. Fő szezonban sajnos rengeteg a turista, így legfőképpen a főszezon előtti vagy utáni időszakot (május vége június eleje, vagy augusztus vége, szeptember eleje) javaslom az ide utazásra. Rengeteg nagyon jó hely van (pl.: Castle of Oia), ahonnan a naplemente megnézése valóban egy kulturális és egyedi élmény lehet. A nap eltűnését a horizonton az emberek mindig egy kollektív tapssal ünneplik meg.

Ami ez után jön, azt hívom én Santorini életérzésnek. Sok helyen voltam már, viszont amit ilyenkor érez az ember amikor a naplemente után eloszlik a tömeg nagy része, az valami varázslatos érzés. A nappali vulkanikus kilátást a fehér házakkal felváltja a sötétség, és a narancssárgás fény, amit a kivilágított házak , illetve amit a Nap eltűnésével a Hold biztosít.
Számomra a telihold, mint jelkép, elképesztően sokat jelent az életemben. Rossz és jó emlékeim is vannak a jelenséggel kapcsolatban, de összességében egy nagyon erős érzést, hangulatot vált ki mindig belőlem. Életem legszebb teliholdjait is itt sikerült átélni. A kaldérán ragyognak sárgán a házak, kéken a hotelek medencéi, illetve gyönyörű sárgás fehéres színben pompázik a Hold. Az említett látványhoz szerintem már csak két (vagy több) pohár helyi bor szükséges, és minél több idő, ameddig tudja az ember élvezni ezt a csodálatos kilátást. De beszéljenek helyettem a képek...
Ammoudi Bay
Ammoudi-öböl egészen más hangulatot áraszt, mint Fira vagy Oia fehér utcái. A vöröses sziklákkal körülölelt kis kikötő még ma is őrzi halászfalu-jellegét: reggelente csónakok ringanak a vízen, a halászok hálót javítanak, és pontosan tudni lehet, hogy ami délben a tányérra kerül, az nemrég még a tengerben úszott. Ez az egyik legnagyobb varázsa Ammoudi Bay-nek.
Az éttermek közvetlenül a víz szélén sorakoznak, ami szerintem egy rendkívül különleges élmény. A hangsúly a friss halon és tengeri herkentyűkön van: grillezett polip, tintahal, garnéla, kagylók, citrommal és olívaolajjal – minden sallang nélkül, ahogy itt a legjobb. Személyes tapasztalatom, hogy a kikötőben az idő még jobban lelassul. A hullámok hangja, a halászok beszélgetései egy eredményes nap után, a felejthetetlen naplemente, mind nyugalmat és feltöltődés érzést árasztanak a helyből. Az árak Santorinihez képest nem olcsók, de a frissesség és az atmoszféra miatt sokan életük egyik legjobb tengeri vacsorájaként emlékeznek rá.
Fürödni Ammoudi-öbölben nem klasszikus strandélmény, hiszen nincs egyáltalán homokos partszakasz, viszont a sziklákról a mély, kristálytiszta vízbe ugrani igazi szabadságérzés. A víz átlátszó és gyorsan mélyül, ezért inkább úszni tudóknak ideális. A 218 lépcső megtétele után csupán annyit kell tenni, hogy bal kéz felé elindul az ember az éttermeken keresztül, és követi a már kitaposott ösvényt. Az út egész sokáig elvezet, egészen addig amíg már visszanézve az éttermeket sem lehet látni. Van egy sziget, Nisís Agíos Nikólaos néven, amit ha eléggé előrehaladtunk az ösvényen, megpillanthatunk. Mivel imádok úszni (és szerencsére jól is tudok), át akartam úszni a szigetre, mivel láttam, hogy van egy szikla mesterségesen kialakítva a vízbe való beugrásra (körülbelül 8-10 méter magas). Barátokkal mentem, és szerencsére pont olyanokkal, akiket nem kellett kétszer invitálni ilyen élményre. A bátrabbak számára ez az egyik legkülönlegesebb tengeri élmény Santorinin, főleg a késő délutáni, naplemente közeli fényekben.
